Tényleg bagoly volt, amit hallottam :)
Szombat este, a VB-bronzmeccs után megint távolabbról hallottam a nyávogó-nyikorgó hangot, amit erdei fülesbagoly fiókának tippeltem korábban. A barátommal zseblámpával felszerelkezve elindultunk a hang irányába, bár nem igazán reménykedtem abban, hogy megtaláljuk a madarat. Az utca vége felé egyre erősödött a hang, amikor nem teljesen a végén megérkeztünk ahhoz a fához, aminek a tetejéről a nyikorgás szólt. Zseblámpával pásztázni kezdtük a lombot, amikor végre megláttuk! Egy kábé felnőtt erdei fülesbagoly volt, a tollai már teljesen kinőttek, nem volt pelyhes, de talán egy kicsivel kisebb volt, mint amekkorának én egy felnőtt baglyot képzelek (kb. 25 centis lehetett). Magasan ült fenn a fán, amikor rávilágítottunk, kb. három ággal odébb repült/ugrott. Közben folyamatosan csipogott, tollfüleit felmeresztve és kerek gombócfejét 90 fokban oldalra döntve kíváncsian bámult le ránk, én meg közben majd' elolvadtam a gyönyörűségtől. Aztán arrébb kellett állnunk, mert egy biciklis jött az úton, aki kissé gyanakodva nézett ránk, mintha idióták lennénk, majd bement a házba, ami előtt a fa volt. Mivel kicsit cikinek éreztem, hogy ott állunk éjszaka a srác háza előtt zseblámpával, plusz a baglyot is elvesztettük szem elől (ott volt még a fán, csak elbújt a lombkoronában), lassan elindultunk hazafelé, magunk mögött hagyva a nyávogó baglyot.
Kicsit lelkifurdim volt, hogy belevilágítottunk az arcába szegénynek. A lelkiismeret-furdalás tovább erősödött következő éjjel, amikor nem hallottam a hangját. Már azt hittem, a zaklatás miatt továbbállt, de szerencsére tegnap éjjel megint itt sipítozott a környéken: néha egész közelről szólt, mintha itt lenne a házunk előtt, néha pedig megint távolabbról...
Szóval, valószínűleg idén tavasszal születhetett a kis cukiság, aki már kirepült a fészekből, de szülei még tovább etetik, a nyikorgással pedig őket hívja. Nagyon meglepődtem, hogy ezen a környéken laknak baglyok, hiszen a Nagyerdőtől viszonylag távolabb lakunk, és még csak nem is a város szélén, ahol viszonylag nagyobb kiterjedésű erdők és mezőgazdasági területek vannak; bár nem messze innen van egy kisebb erdő, de az nem túl nagy, és a környék utcáiban is több öreg, magas és dús lombú fa van, úgyhogy végülis élőhelyet találhat. Pocok, egér is biztosan van a környéken, bár olyan gyakran azért nem találkozok velük, de neki és családjának biztosan van elég, ha már ide költöztek... Kíváncsi vagyok, hol van a fészkük, hogy pontosan mennyi idős, vannak-e testvérei, mióta laknak itt, hol alszanak nappal, és merre járhatnak éjjelente vadászni... de sajnos valószínűleg nem fogok róluk sokkal többet megtudni - elhatároztam, hogy többet nem zaklatom a zseblámpával éjszaka, a fészkét pedig nem lenne sok értelme keresni, hiszen akárhol lehet (emlékszem, amikor télen nagy hír volt, hogy a Városmajorban macskabagoly lakik, kimentünk oda és minden egyes nyomorult fát körbejártunk, hátha megtaláljuk az odút vagy őt, amint alszik - de persze francot se találtunk...). Mindenesetre nagyon boldog vagyok, hogy megfigyelhettük, hiszen még soha nem láttam eddig baglyot szabadon, és baromi büszke vagyok magamra, hogy laikusként sikerült beazonosítanom a hangjáról, és remélem, még sokáig hallgathatom éjszaka a sipákolását.
Az erdei fülesbagolyról bővebben itt meg itt (4.o.), hangja itt.
